A Taurin egy különleges táplálkozási célú élelmiszer, különösen sportolók és nehéz fizikai munkát végzők részére. 

Egy friss kutatás szerint a japánok a hosszú életüket és öregkorban is meglévő fiatalos aktivitásukat nagyrészt a táplálkozásukból adódó magasabb taurinfogyasztásnak köszönhetik.

Ízetlen por, amely bármilyen italba keverhető.

Adagolás: Napi 1 teáskanálnyit (3 g) fogyasszunk, folyadékban feloldva. Legjobb étkezéskor. Lehet több részletben is (pl. fél-fél teáskanállal reggel és este).

A taurint legtöbben a régen megengedett, magas dózisú koffeint tartalmazó energiaitalokból ismerjük, így az lehet a benyomásunk, hogy ez valami káros stimuláló hatású anyag. Azonban az energiaitalokba a túlzott koffein tartalmuk által okozott kellemetlen mellékhatások enyhítése miatt tették bele anno. Nélküle annyi koffein kellemetlen hatású lett volna. A taurin egy aminosav szerű organikus sav, mely az emberi szervezet tömegének kb. 0,1%-át adja ki és kulcsfontosságú szerepet tölt be szervezetünk egészséges működésének számos területén. Az ember, sok állattal ellentétben, elvesztette a taurin szintetizáló képességét, így megfelelő szintjének fönntartásához külső (élelmi) forrására szorulunk.

Taurint kizárólag állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak. A tejtermékek alig, a húsok egy keveset (30-160 mg /100 g), míg az olyan tengeri herkentyűk, mint a rákok, kagylók és lábasfejűek a húsokénak kb. tízszeresét tartalmazzák (300-900 mg /100 g). Ezek a magas taurin tartalmú élőlények pont azok, melyek őseink számára a leginkább hozzáférhetőek voltak, hiszen partközelben találhatóak és még csak kifogni sem kell őket, csak összegyűjtögetni. A biológusok által egyre elfogadottabb ún. „Aquatic ape” elmélete szerint ezek voltak főbb táplálékaink és ezek magas omega-3 DHA tartalma miatt fejlődhetett ekkorára az agyunk. Talán taurin tartalmuk is hasonlóan fontos tényező lehetett? Bárhogy is, úgy néz ki, magas taurin tartalmú étrendre vagyunk „tervezve”. A mai nyugati táplálkozásra a kagyló, rák napi többszöri fogyasztása nem éppen jellemző, így a taurin fogyasztás is alacsony (30-400 mg /nap).

Az eddigiekből az következik, hogy taurin pótlásra lenne szükségünk. Ha ez így van, akkor az alacsony taurin szinttel rendelkező emberek körében magasabb kell legyen a civilizációs betegségek előfordulása, a magas taurin fogyasztású népcsoportok meg egészségesebbek kell legyenek. A taurin kiegészítésnek meg csökkentenie kell a betegségek kockázatát, vagy a már kialakult betegségek tüneteit kell, hogy enyhítse.

Lássuk így van-e?

Egy 2009-es tanulmány megállapítása szerint a taurin, a japánok hosszú életének kulcsa. Egy korábbi 2006-os tanulmányban szintén azt találták ázsiai országokat vizsgálva, hogy akik vizeletében a legtöbb taurint mérték, azok a legegészségesebbek és köztük a legritkább a koszorúér megbetegedések száma. Ezt megerősítette egy friss, 2012-es tanulmány is, ahol ráadásul azt is észrevették, hogy a magasabb taurin szinttel rendelkező emberek vérnyomása és testtömeg indexe is alacsonyabb, ahogyan a vérük lipid profiljuk is jobb.

Diabétesz, rák, vese-, szív- és májelégtelenség esetén mind megfigyelhető a szervezet alacsony taurin szintje. Egy 2012-eben orvosi szaklapban publikált áttekintés a taurint, a korábbi vélekedésekkel ellentétben a szervezet egyik legfontosabb, esszenciális elemének tartja, mely optimális szintje csak magas taurin tartalmú élelmiszerek vagy kiegészítők fogyasztásával tartható fent. Már egy korábbi, 2002-es, hasonló áttekintés szerint is a taurin hiány gyakoribb, mint gondolnánk, mert nehezen mérhető és nem tárolódik. Különösen fontosnak tarják a csecsemők taurin pótlását (ma már jobb bébi tápszerek tartalmazzák is). Láthatjuk tehát, hogy a szervezet taurin ellátottsága erősen összefügg a civilizációs betegségek előfordulásával és így a magasabb taurin tartalmú táplálkozás fontos lenne. Vajon ha csak simán kiegészítjük táplálkozásunkat taurinnal, annak is hasonló előnyei vannak?